Sasszemklinika

A lehető legjobb napot válaszoltam ebhez az újrakezdéshez, tekintve, hogy pont ma voltam a szem klinikán és kb. dél óta nagyon homályosan látok a pupilla tágító cseppek miatt!

Z. már nagyon rég nyaggatott, hogy műttessem meg a szemem, mivel nem látok, és szemüveget nem vagyok hajlandó hordani. Kb. 2 évvel ezelőtt jött a nagy elhatározás: beadom a derekamat! Igen ám, de mivel még szoptattam, így nem kerülhetett sor a műtétre. Utána meg már egyszerűen inamba szállt a bátorságom :)
De most megint sikerült egy kis bátorságot merítenem egyik kedves ismerősöm műtétje után.

Maga a műtét előtti vizsgálatoktól is legalább annyira tartottam, mint maga a beavatkozástól... Nagyon sok mindent lehet olvasni a neten, de szerencsére nem minden igaz... Azt hiszem az a story borított ki a legjobban, ahol a szem nedvességét úgy ellenőrizték, hogy papír darabokat tuszkoltak fel a szemhéj alá x időre és a papír alapján állapították meg, hogy mennyire nedves a szem... Brrr.... Szerencsére ilyen nem volt! Valószinüleg ki sem bírtam volna...

Ami viszont volt:
1) Nem tudom mi a szak neve, de az volt a lényeg, hogy először a jobb szemmel, majd a bal szemmel bele kellett nézni egy gépbe, fixálni kellett egy képet, ami hol élesedet, hol elhomályosult (ez volt talán a legkellemesebb része a vizsgálatnak).
2) Szem nyomást ellenőrizték. Itt is bele kellett nézni egy csőbe, ami hírtelen (számomra teljesen váratlanul) egy nagy pukkanás kíséretébe, sűrített levegővel szembe "köp" (ezt sem nevezném fájdalmasnak, inkább... meglepőnek.. minden esetre mind a kétszer jó nagyot ugrottam!)
3) Ez egy komputeres vizsgálat, ha jól tudom ezzel térképezik fel a szemet, meg a szaruhártya vastagságát Itt is bele kell nézni a gépbe, először egyik szemmel aztán másikkal,fixálni egy piros kis lézer pontot, amíg egy hosszúkás kék fény körbe táncolja (jobban nem tudnám leírni.. Ez sem fájdalmas, csak picit égető érzés, a fények miatt és hogy nem lehet pislogni közbe)
4) Ez a jól megszokott számos/betűs, egyre kisebbedős vizsgálat, lencsék próbálgatásával...
5) Pupilla tágítás.. Jáj!! Itt ütköztünk először akadályokba... Hiába koncentráltam, minél jobban próbálta széthúzni a szemem a doktornő hogy belecsepegtessen, annál jobban rángatózott a szemem... Itt azért már érezte a dokinő is, hogy ez a műtét nem lesz piskóta (én előre szóltam.. Szem fóbiám van!)... Azért harmadszorra csak sikerült (amikor már nem cseppentette, hanem konkrétan folyatta a cuccot a szemembe!)

Következett 25 perc "pihi" a váró terembe, amíg hatott a pupilla tágító.
itt azért megfigyeltem, hogy elég nagyüzembe nyomják, csak úgy kapkodtam a fejem, hogy 5 percenként jöttek az újabb emberek. Viszont ami tény, hogy amíg ott ültem, hallottam, hogy sorra utasítják el az embereket a műtéttől. Volt akit azért, mert túl vékony volt a szaruhártyája, volt akit valami fertőzés miatt, volt aki kezdődő szürke hályog, volt aki nyomás érzékenység miatt...).
Nem tudtam eldönteni, hogy én is ebbe a csoportba szeretnék-e tartozni, akiket elutasítanak? Vagy jó lenne végleg megszabadulni ettől a rövidlátástól?

6) Miután jól kitágult a pupillám újra megismételték az első vizsgálatot, amikor a képet kellett nézni .
7) Majd jött a "kedvencem"... Gondolom direkt a legjobbat hagyták a legvégére...
Ebbe a kitágult- fényérzékeny pupillámba egy bazi erős lámpával belevilágítanak egy lencsén keresztül, majd még egy.. nagyítóféleséggel belenéz... Miközben érzed, ahogy szép lassan kiég a szemed, közbe nézz fel, nézz fel jobbra, nézz fel balra, nézz előre, nézz jobbra, nézz balra... de a legjobb: nézz le, le jobbra, le balra, miközben ő felhúzza a szemhéjadat.... Segítséééééég!
Bár gondolom ez a műtéthez képest még mindig semmiség...

Elvileg semmi akadálya nincs a műtétnek... De azért mondom, hogy "elvileg", mert mégis lehet egy akadálya: ÉN! Nagyon nehéz dolga lesz az orvosnak aki végzi a műtéthez szükséges előkészítéseket.. Mire eljutunk oda, hogy kipeckeli a szemem, szerintem megöregszik... Ha egyáltalán eljutunk odáig... Minden esetre megígérték, hogy türelmesek lesznek, és mindenki kap egy nyugtatót a műtét előtt (felvetettem, hogy lehet a dupla adag nem lenne luxus az esetembe..)

Ezen a klinikán 2 típusú lézeres szemműtétet végeznek: PRK és IntraLasik.
Amiben különböznek, hogy a PRK-nál lényegében ledörzsölik a felső hámsort és úgy végzik el a műtétet, az IntraLasiknak meg az a lényege, hogy azt a hámsort csak megvágják, felhajtják, lézerrel megműtik a szemet, majd visszahajtják a hámsort (jól hangzik, mi? :) ).

Előnyök/Hátrányok: PRK: rövidebb műtéti idő (2-3 perc), majdnem fele annyiba kerül mint a másik eljárással, viszont utána kontaktlencsét kell hordani 3 napig (nem lehet levenni), hosszabb ideig kell kiesni a munkából (4-6 nap), műtét után hosszabb ideig kell napszemüveget hordani ( 6 hónap)
IntraLasik: Gyorsabb gyógyulás (1-2 nap), az UV-tól csak 3 hónapig kell védeni a szemet. Viszont hosszabb műtéti idő ( 8-10 perc), és sokkal drágább...

Műtét után minden esetbe fél évig nem lehet szolizni, 6 hétig úszni- szaunázni, soha többé küzdősportolni, de amitől elsőre megijedtem: 1 hónapig nem lehet szemet festeni.. Aztán belegondoltam: napszemüveg alatt nem mindegy? :D

Nehezen tudtam volna a kettő között választani.. Jobban vonzott az Intralasik, olyan szempontból, hogy csak 1-2 nap a gyógyulás, viszont kicsit lelkiismeret furdalásom lett volna, ha az eredmény ugyan az, miért válasszam a drágábbikat?
Szerencsére nem kellett választanom: mivel keloidosan gyógyulnak a hegeim, ezért csak az IntraLasik jöhetett úgyis szóba nálam!

És már az időpontom is megvan...
Október 29.-e...
2 hét múlva!

Remélem lesz annyi önuralmam, hogy meg tudják műteni a szemem és ne szabotáljam meg az egészet a hülye rángatózásommal!

Visszaszámlálás indul!