Mallorca

Gyors élet jel adás! :)

Tegnap délután rendben megérkeztünk , bár nem sokon múlott, hogy ne tudjunk elutazni...

Kész kabaré volt...

Reggel 6.30kor sikeresen elindultunk, és 9.30 előtt már kint is voltunk a Bécsi repülőtéren. Mivel elég nagy hóvihar volt, ezért kiszálltam a kapunál a 3 gyerekkel és a 4 bőrönddel. Amíg Z. leparkolta az autót, én feladtam a bőröndöket... Olyan simán ment minden!

Megnéztem, hogy hol lesz a beszállás, a G37-es kapunál, ami pont a repülőtér másik fele igaz, de időnk annyi mint a tenger! 

Megérkezik Z.-, a gyerekek tempójába szépen elsétálunk.

Amikor odaértünk, átfutott az agyamon, hogy milyen furi, 10 perc múlva kezdik a beszállást, mégis mi lennénk ott az elsők?

Gyerekek rohangáltak, szendvicseztek, telt múlt az idő, de csak nem történt semmi... Rossz előérzetem volt, ránéztem a jegyekre... Ááááá!!! Nem G37 hanem C37!!! Ami azt jelentette hogy a reptér teljesen másik felén vagyunk!!! 25 perc volt a repülő felszállásáig! Z. Felkapta Zoét, Én Bumbust, Marci saját magát, és rohantunk! Aki ismeri a Bécsi repülőteret, azt tudja hogy mekkora... Km-ereket sprinteltünk gyerekekkel a kezünkbe... Emeleteket fel-le, fólyósókat, labirintusokat... Rekord időalatt, sikerült megtennünk a távot. A cél előtt már éreztem, hogy nem visznek a lábaim, remegnek a kezeim, szakad rólam a víz, de sikerült! 

Igaz, már mondták be a hangosbemondóba a nevünket, de még a beszàlló folyósóba voltak emberek, így annyira nem volt ciki, mintha már mindenki a gépen ülne és akkor esünk be vörös fejjel...

Fú... Nagyon mérges voltam magamra , de minden jó ha a vége jó! :)

A repülő út is egy rémálom volt... A fiúk nagyon jól viselkedtek, de a Babají.. Te jó ég!! El is gondolkoztam egy pillanatig, hogy biztos el szeretnènk menni februárban Egyptomba?!?

Aztán végre megérkeztünk, és picikét megnyugodtam, amikor megláttam a gyönyörű napsütést...

Sajnos rövid ideig tudtam csak örülni neki, mert megint km-eket gyalogolhattunk a 3 gyerekkel... A gép az utasokat a reptér egyik végébe tette ki, de a csomagokat a másikba (szerencsére ez a reptér nem akkora mint a Bécsi, de így is volt egy jó fél órás séta...).

És akkor most vége a "katasztrófáknak"? 

Hát neeeeeeeem! :)

Mentünk a kocsiért, amit apukám előre lefoglalt nekünk. Azt tudtuk, hogy 300euro letétet kell hagyni, amit bankkártyánkról tudnak lefoglalni, ez rendbe is volt. De kiderűlt, hogy maga az autó bérlést is csak kártyával lehet kifizetni. Oké legyen... Csak sajnos valamiért mindig visszadobta a bank, sőt, a végén még a 300 eurót sem akarta leletétezni! Marha ciki volt... Z. Elővette a céges kártyáját, amit nagyon nem lenne szabad... De azt sem fogadta el a gép! Mondtuk az kizárt! Azon se limit, sok pénz, hogy a p.cs.ba lehet?!?

Na mindegy, 1,5 órás szenvedés után sikerült úgy megoldani, hogy 225euro egyik kártyáról, 225 a másikról és adiós!

Azt gondolom mondanom sem kell, hogy a két kicsi közben végig ordított, mivel ekkor már 4 óra volt és reggel 6 óta nem aludtak?!

És végül egy kis meglepi a végére... Azt tudtuk, hogy nagy kocsit foglalt le nekünk apu, és lehet, hogy még nagyobbat fogunk kapni.. De bakker, egy 9 személyes kis busz?!? :D

Viszont a szállás az gyönyörű (Marriott Son antem), az idő jó!

Ma reggel kocsis Safari-Zoon voltunk, majmok ugráltak a kocsinkon, rinocérosz sétál mellettünk, zsiráf nézett be az ablakon :)

Utána sétáltunk egyet még az állatkertbe, ahol a szurikáták oda voltak Babajíért, a papagáj "Ola"-val köszönt a Marcinak, Bumbus meg lovakat simogatott.

Hazafelé megálltunk Porto Cristoba a tengerparton ebédelni. Gyönyörű az a hely! El tudnék ott éldegélni!

Most meg már itthon, kicsik alszanak, Marci apjával tanúl (bár sok a hiszti miatta, de tudja, hogy muszáj, mert ha most nem szorgalmas, tudja, hogy Egyptomba nem fogják elengedni a suliból), én meg kint napozok (nadrágban és pulcsiba, mert csak 21fok van.. De a nap égeti az arcomat! :) )